blaha lujzaBlaha Lujza színészcsaládban született 1850. szeptember 8-án, Rimaszombaton. Apja 1848-as múltja miatt Reindl helyett Várai Sándor néven szerepelt. Ezért is Várai Lujza néven játszott 1855-tõl 1857-ig, majd 1857-tõl gyámapja, Kölesi Antal nevelte, s 1866-ig az õ nevén szerepelt. Kölesi Lujzaként játszotta 1858-ban Gyõrött élete elsõ felnõtt szerepét. 1864 közepétõl a budai Népszínházban lépett fel. Innen került Szabadkára, ahol megismerkedett elsõ férjével, Blaha János karmesterrel, aki biztosította zenei továbbképzését. 1866-ban szerzõdött Debrecenbe. Itt indult karrierje, melynek elsõ fontos állomásaként 1871-ben a Nemzeti Színház népszínmû-, operett- és operaénekesnek szerzõdtette. Ekkor már özvegy volt, de élete végéig viselte elsõ férje nevét hálája jeléül. Még kétszer ment férjhez: 1875-ben Soldos Sándor, 1881-ben Splényi Ödön felesége lett. 1875-ben átszerzõdött az újonnan megnyílt pesti Népszínházhoz, melynek 1901-ig volt tagja. 1883-ban színházával együtt diadallal szerepelt a bécsi Theater an der Wienben. 1884-ben Feleky Miklós várszínházi társulatának volt tagja. Neve összeforrt a népszínmûvel. Szinte egyedülálló jelenség a színháztörténetben, hogy egy színésznõ ennyire meghatározzon egy mûfajt, ugyanakkor egyénisége akadályozója is legyen fejlõdésének, mert késõbb csak a közönség igényeit akarták kielégíteni a személyéhez kapcsolódó darabok népszerûsítésében. A népszínmû mellett vezetõ alakja lett a hazai operettmûvészetnek is. Tehetsége, muzikalitása, könnyed, természetes, érzelemgazdag játéka magával ragadta a közönséget. A népdalok kedves, egyszerû elõadása tette „a nemzet csalogányává”. Nagy szerepe volt a polgárság magyarosodásában is. 1900-ban koronás aranykereszttel tüntették ki; 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Fõbb szerepei: Marcsa (Szentpétery Zs: Tündérlak Magyarországon); Rózsi (Szigligeti Ede: Csikós); Julcsa (Szigligeti Ede: Szökött katona); Finum Rózsi (Tóth Ede: A falu rossza); Erzsike (Csepreghy F.: A sárga csikó); Siebel (Gounod: Faust); Zerlina (Auber: Fra Diavolo); Boccaccio (Suppé); Serpolette (Planquette: A corneville-i harangok); Angot (Lecocq); Hübscher Kata (Sardou: Szókimondó asszonyság); Szerémy grófnõ (Csiky G.–Mader R.: A nagymama).

1926. január 18-án, Budapesten hunyt el.



<<< Vissza a bérletek bemutatásához



2017-11-25 19:00
Nagyszínpad
Fekete Péter