Cikkek archívuma: 2018/2019 2017/2018 2016/2017

 
 
Ki volt valójában Európa Árvája, vagyis Kaspar Hauser, és hogyan halt meg? Ezt a valóságban is létező, mai napig megoldatlan rejtélyt maga a híres Sherlock Holmes próbálja meg kinyomozni. Hogy milyen eredménnyel, és hogy hogyan szövődik a négyrészes történet, azt péntek estétől követheti nyomon a közönség a Szigligeti Színház közösségi oldalán keresztül. A nem mindennapi produkcióról a krimi írójával, a hangjáték rendezőjével, Mészáros Istvánnal, a teátrum színészével beszélget Molnár-Révész Erika.
 
– Alaposan felforgatta a színházi világot a koronavírus-járvány. Hogyan élte meg az elmúlt heteket, hónapokat?

– Elfoglaltam magam, volt dolgom. Sok mindent át tudtam gondolni az életemmel kapcsolatban, különböző stratégiákat állítottam fel. Hogy ezekből mi valósul meg, azt majd a jövő eldönti. Emellett – mivel van krónikus alapbetegségem – nagyon figyeltem arra, hogy csak szükséges esetekben mozduljak ki otthonról. Szerencsére nem kaptam el a vírust.

– Az imént mondta, hogy dolgozott, nem unatkozott. Úgy tudom, egyebek mellett egy izgalmas hangjátékon is. Hogy jutott eszébe egyáltalán ez a műfaj?

– Eredetileg színdarabnak indult, még 2015-ben kezdtem írni, és 2018-ban fejeztem be. Most, a járvány idején újra elővettem, átolvastam, és úgy éreztem, át kell írnom. Azt gondolom, ma arra van szükség, hogy akik a kórházakban dolgoznak, pihenőidejüket töltik vagy akik otthon vannak, jól szórakozzanak. Így lett belőle hangjáték. Ahogy újra elővettem a darabot, és dolgoztam rajta, úgy lett egyre átláthatóbb a történet. Kezdetben nagyon bonyolult volt, hiszen ez egy nagyon összetett sztori, olyan, mint a fonott kalács. Három irányból indul el a cselekmény, és időközben összefonódnak a szálak.

– Mit lehet tudni magáról a történetről?

– Ez tulajdonképpen egy krimi, Sherlock Holmes-os történet. A címe: Sherlock Holmes és Európa Árvája – ahogyan John Watson lejegyezte. A történet lényege egy nagyszabású összeesküvés, melynek célja a vagyonszerzés. És hogy ki volt Európa Árvája? Úgy hívták, Kaspar Hauser. Valódi kiléte a mai napig talány. Kétszáz évvel ezelőtt bukkant fel Nürnberg egyik utcájában, járni és beszélni is alig tudott. Nem lehetett tudni, hogy ki volt, és honnan jött. Kiderült, hogy egy lyukban tartották több mint tíz éven keresztül, oda lökték be neki a kenyeret, a vizet, gyakorlatilag nem találkozott emberrel. Az egyik rejtély, hogy ki volt ő? Az volt-e, akinek mondta magát, vagy egy szélhámos? De az is nagy rejtély, hogy öngyilkos lett-e, vagy megölték. Ez egy nagyon összetett sztori, olyan, mint a fonott kalács. Három irányból indul el a cselekmény, és időközben összefonódnak a szálak – vélekedik saját alkotásáról Mészáros István

– Már megszoktuk, hogy Sherlock Holmes mindent kinyomoz. Ezeket a rejtélyeket is sikerül neki?

– Mondjuk úgy, hogy megtalálja az egész történetet mozgató összeesküvést, amely egészen másról szól, nem Kaspar Hauserről. Annyit elmondhatok, hogy ahogy ma is, abban a korban is Európa működését a három nagyhatalom, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország viszonya határozta meg. Ebben a történetben az angolokat képviselik Sherlockék, Németországot Kasparék, és felbukkan a francia szál is, de erről nem árulok el többet.

– Gondolom, rengeteg kutatómunka előzte meg a történet megírását.

– Természetesen. Az egyik forrásom például egy 1872. évi Vasárnapi Újság című folyóirat volt, ebben foglalkoztak Kaspar Hauserrel. Csak sajnos folyamatában derült ki, hogy bár újságcikkről van szó, mégsem hiteles forrás. Nem létező helyszínek szerepeltek benne, vagy éppen a múlt éjszaka derült ki, hogy a Kaspar holtteste mellett talált rejtélyes levéllel kapcsolatban is hibás fejtegetés jelent meg. Egyébként ezt az érdekes levelet majd láthatják is a hallgatók a hangjáték közben.

– Akkor térjünk át a hangjáték gyakorlati megvalósítására. Hogyan sikerült otthoni körülmények között felvenni?

– Rendkívül nehezen. Abban, hogy sikerült, óriási szerepe volt hangtechnikusunk, Tóth Ferenc kimagasló szaktudásának. Kilenc nap alatt vettük fel. Tudni kell a folyamatról, hogy a felvételek alatt a színészek között óriási távolság volt, akár háromszáz kilométer is. Egyik Szolnokról beszélt, a másik Keszthelyről. Nem beszélve arról, hogy a világjárvány miatt a hálózat eleve leterhelt és lebutított, hogy minél többen tudják használni. Huszonegy-két szereplőnk van, egyedül én nem játszom benne.

 – Egy hangjáték során mire kell nagyon figyelniük a szereplőknek?

– Leginkább arra, hogy ne tűnjön úgy, hogy a színész olvas. Egy mesét vagy egy verset fel lehet olvasni, egy hangjátékot, amelyben párbeszédek zajlanak, egymásnak feszülnek az indulatok és az érdekellentétek, azonnal hiteltelenné tenné az olvasás. Arra is nagyon kellett figyelnünk, hogyha például egy teremben van valaki, teljesen máshogy szól a hangja, mint egy szimpla szobában, hiszen az egyik visszhangzik, a másik nem. Azt a hallgatónak is tudnia kell, hogy ez nem egy egyszerű dolog.

– Nem olyan, mintha passzolgatnánk a focipályán, és valaki gólt lő. Nem ilyen! Itt két-háromszáz kilométeres távolságok vannak a színészek között, gyakran gyenge a jel, az internet erőssége, ebből próbálja meg a hangmérnök valamilyen úton-módon a lehető legjobbat kihozni, a rendező pedig a színészeket rávenni arra, hogy az, amit mondanak, érthető és hihető legyen a hallgatóság számára.

– Mikor hallhatja először a közönség ezt az izgalmasnak ígérkező krimit?

– Május 22- én, vagyis péntek este hét órakor lesz az első rész bemutatója, melybe a színház közösségi oldalán keresztül, a legnagyobb videómegosztón kapcsolódhatnak be a hallgatók. A másik három részt az ezt követő pénteki napokon ugyanekkor adjuk le. A részek a járvány végéig bármikor visszahallgathatóak.

Színdarabokat, de könyvet is írt már a színművész

Mészáros István, a Szigligeti színésze már gimnazista kora óta ír. Mint mondja, maga sem tudja, miért színész, és miért nem író lett belőle. Több művét is bemutatta már a színház, az első a Szarkaláb című gyerekdarab volt, a másik pedig A lift, amit a Szín-Mű-Helyben mutattak be, tizenhétszer. Az előadás a járvány miatt a legnagyobb közösségi megosztóra is felkerült, április 3-a óta 5600-an látták. Jaddersville című krimijét pedig 2007- ben adták ki.  Ez egy képzelt amerikai városban játszódó krimi, elég szövevényes a cselekmény. A vége, vagyis hogy ki a tettes, elég nagy meglepetés. Korábban szerettem olvasni is a krimiket, ma már azért teljesen más műfajok érdekelnek – mondta könyvéről Mészáros István, aki jelenleg egy mesén dolgozik, de erről egyelőre nem árult el részleteket. /szoljon.hu - 2020. 05.22