Cikkek archívuma: 2018/2019 2017/2018 2016/2017

 

Az élet értelmét kereshetjük Thornton Wilder: A mi kis városunk című drámájában

 

Meghökkentően formabontó darabbal rukkolt elő a Szolnoki Szigligeti Színház társulata az évadbeli negyedik nagyszínpadi bemutatójának színpadra állításával. A mű több mint nyolcvan esztendeje íródott, mégis, mind a mai napig modernnek tetszik.

A populárisabb darabokat követően ezúttal kisvilági-kispolgárira ülhetünk be a Szigligeti előadásában kétrészes színműként demonstrált Thornton Wilder: „A mi kis városunk” drámáját megtekintve. Műfaja cseppet sem könnyű, mégis, ha a néző szórakoztató elmélkedésre veszi a fáradságot, s jegyét, bérletét, akkor jó helyen jár az Aba-Novák Agóra színháztermében. A mű kispolgári irányultságú ugyan, de rangosabb, még az arisztokratikusnál, sőt, talán a mennyeinél is magasabb rendű szellemi cselekvéssel bír, mondanivalóval szolgál.

Wilder számára a „Szent Lajos király hídja” (1928) után a „A mi kis városunk” (1938) meghozta a második Pulitzer-díjat. Az író, akárcsak az összes művében, filozófiai eszmecserét folytat magával, a szereplőivel, olvasóival, a nézőkkel, s tulajdonképpen az univerzummal. Mindenkivel megeshető emberi történeteket megjelölve kutatja az élet értelmét. A létezés megszületése, tartalma és befejezése tárgykörében nem Istennél kopogtat útmutatásért, de nem is a hitetlen sorsszerűséget keresi fel az élet magyarázatáért. A volt, van, lesz szentháromság kérdéskörének miértjeire keres válaszokat, s miután kifürkészhetetlenek a mindenható gondolatai, így a felvetései után a sorokat minduntalan lepontozza…

Wildert a darab megírására Gertrude Stein amerikai írónő The Making of Americans (1925) című családregénye inspirálta. A történet New Hampshire államban, a képzeletbeli Grover’s Corners városkában játszódik. A helység alig háromezer élő lelket számlál, temetője, ki tudja, tán ugyanennyi holtat. Tényleg kicsiny hát, de kisszerűségét inkább az ingerszegénysége szolgáltatja. Átlagos bölcső, átlagos élet, átlagos koporsó…” – magyarázza a darabbéli Rendező a kisvárosi unalmat. Két átlagos család mindennapos szürke élete a történet, ám a sztori lényege mégsem eseménytelen. Az élet átélése az író mondanivalója. Hogy a lét minden percét értsük fontosnak. A pillanat is lehet élmény. Wilder arra világít rá, hogy éljünk tudatosan, rendre önvizsgálatot tartva alakíthatjuk akár mi magunk is a sorsunkat. Egy parányi közösségben, de akár magányban is tehetünk arról, hogy mivé legyünk, merre haladjunk.

„A mi kis városunk” szürke történéseit az író, a rendező, a darabbéli Rendező, de még a statisztaként magukat alakító nézők sem tekinthetik langyosnak. A darab úgy Isten igazából mozgalmas, hiszen végig mocorogtatja az agyat. A környezet ugyan díszletszegény, tárgyaktól mentesen eszköztelen, a párbeszédeket pantomimszerű, stilizált mozdulatok kísérik csupán, emiatt a kifejezésmód igen eredeti.

A Benedek Marcell fordította darabot Pataki András rendezte. A darabbéli Rendezőt, a közönséggel kommunikáló moderátort, a Szín-Mű-Helyben máig nagy sikerrel futó „Tizenkét dühös ember” kulcsfigurájában is remeklő Széles Tamás alakítja, aki a Karinthy Színházban 2017-től játszott az „ő” kis váro­sukban, Gibbs doktor jelmezeiben is erős karakter volt. Itt is az. Csakúgy, mint a Szigligeti előadásának összes élő és holt szereplője. Attól jellegzetesek, mert jellegtelen alakokat ábrázolnak megrendítően emberien. Mert ilyenek vagyunk mindannyian: gyerekek, felnőttek, idősek; szerelmesek és kiábrándultak, gyengék és erősek, szegények és gazdagok, betegek és egészségesek, halandók és halhatatlanok. Egyebek és egyebek. Élők és holtak.

Amennyire körülményesnek és vontatottnak tűnik a darab kezdete, amennyire történésgyanús a közepe, annyira drámai és katartikus a befejezése. Wilderi kinyilatkoztatás: az ember nem tudja és fogja a szépet, a jót, az örömöt, a boldogságot, a szerelmet, a tudást, s magát, az Életet érteni és értékelni, ha nem éli át a rosszat, a fájdalmasat, a bánatot, a boldogtalanságot, a magányt, s magát a Halált…         (Új Néplap 2020. február 18. Mészáros Géza újságíró)

 

Az előadást bérleszünetben is megtekinthetik nézőink, 2020. március 28-án, szombaton 19.00 órakor.

Az előadás helyszíne az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ színházterme.

Jegyek, 2.800,-2.600,-2.400,-2.100,- Ft-os áron vásárolhatók a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. Szervező-és Jegyirodájában.

Szolnok, Kossuth Lajos utca 17-23. Nyitvatartás: hétfőtől-péntekig 9.00-17.00 óráig;Telefon: (56) 422-902, (56) 424-063

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;  www.jegymester.hu  ; www.szigligeti-szinhaz.hu

 "Thornton Wilder örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette."  www.hofra.hu) és a Thornton Wilder család honlapjának címét (www.thorntonwilder.com)